Rendkívüli munkaidő
Nincs változás azzal kapcsolatban, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a munkáltató naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el. Ez a szám kifejezetten a két fél írásbeli megállapodása esetén emelhető 400-ra. Tehát kollektív szerződés hiányában +150, kollektív szerződéssel +100 óra túlmunkát jelent az eddigi, évi 250, illetve 300 órán felül.
A munkavállaló a megállapodást mindkét esetben a naptári év végére mondhatja fel.
A rendkívüli munkaidőt arányosan kell alkalmazni, ha
a munkaviszony évközben kezdődött,
határozott időre vagy
részmunkaidőre jött létre.
Nyilvántartási kötelezettség
A munkáltató eddigi nyilvántartási kötelezettségei szintén változatlanok (a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, és a szabadság tartama), 2019-től azonban nyilván kell tartania a fent említett, túlmunka időtartamára vonatkozó megállapodásokat, és az e szerint teljesített rendkívüli munkaidőt is.
Felmondási tilalom
Fentiekkel összhangban bekerült a Mt.-be, hogy nem lehet munkáltatói felmondás indoka az, ha a munkavállaló nem vállalja a + 150 óra – vagy kollektív szerződés esetén a + 100 óra – rendkívüli munkaidőt, ezért nem írja alá az ezzel kapcsolatos megállapodást, esetleg naptári év végére felmondja azt.
Munkaidőkeret
A munkaidőkeret tartama alap esetben továbbra is legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét, illetve bizonyos esetekben 6 hónap vagy 26 hét. (pl. megszakítás nélküli, a több műszakos, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén) Ami változás 2019-től, hogy kizárólag kollektív szerződés rendelkezései szerint a munkaidőkeret tartama az eddigi 12 hónap helyett legfeljebb 36 hónap, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési okok indokolják. Az „objektív” szó is frissen került be a jogszabályba, ami azért megnyugtató lehet mindannyiunk számára
Kiegészítésre került a Mt. 165. §-a, miszerint ha kollektív szerződés rendelkezése szerint 36 hónap a munkaidőkeret, akkor órabéres munkavállalóval csak kollektív szerződés rendelkezése szerint köthető attól eltérő megállapodás, hogy a munkáltató a munkabért az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának, és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Tehát kollektív szerződés rendelkezése nélkül a felek nem állapodhatnak meg abban például, hogy a munkáltató a ténylegesen ledolgozott órák alapján fizeti ki munkavállaló részére a munkabérét.
Munkanap, hét
Az alábbiak szerint pontosításra került a két fogalom:
munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli 24 óra,
hét: a naptári hét vagy megszakítás nélküli 168 óra,
ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Tehát már nem a munkáltató határozza meg a munkanap és a hét kezdetét, hanem akkor beszélünk megszakítás nélküli időszakról, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és vége nem azonos naptári napra is beosztható.
Továbbra is a munkanappal kapcsolatos rendelkezések az irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a 7 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.
Pihenőnap
Általánosan továbbra is heti 2 pihenőnap illeti meg a munkavállalót. Azonban 2019-től az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatottaknak 6 nap után kell 1 pihenőnapot, ezen belül a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében havonta 1 heti pihenőnapot kell biztosítani.
Továbbra is kötelező havonta 1 pihenőnapot vasárnapra osztani, kivéve ha kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben van foglalkoztatva a munkavállaló.
A fiatal munkavállaló esetében a heti pihenőnap és a heti pihenőidő továbbra sem osztható be egyenlőtlenül.
Munkaidőbeosztás
Pontosítás történt, de óriási változást nem hoz az új év a munkaidőbeosztás tekintetében.
Az általános munkarend továbbra is hétfőtől péntekig tart. Egyenlőtlen a munkaidőbeosztás, ha a munkáltató
a munkaidőt a napi munkaidőtől,
a heti pihenőnapot a heti 2 naptól, vagy
a heti pihenőidőt 48órát kitevő, megszakítás nélküli időtől
eltérően osztja be.
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával (eddig 7 nap volt) korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával (eddig 4 nap volt) korábban módosíthatja. Ami újdonság, – üdvözöljük – hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
Munkaerőkölcsönzés
Kiegészítésre került a Mt. 298. § (5), miszerint 2019-től a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat is rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Nem Mt. változás, mégis fontosnak tartom megemlíteni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentés esetleges visszavonására és módosítására
a bejelentését követő 2 órán belül, vagy
ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a bejelentés napján délelőtt 9 óráig
van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.