Megváltozott munkaképesség

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSA ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA

2009-2010

Gyakran találkozunk rokkant, megváltozott munkaképességű emberek, hozzátartozóik és nem utolsó sorban a foglalkoztatásukra vállalkozó munkaadók részéről azzal a kérdéssel, hogy lehet-e, és ha igen, milyen mértékig rokkantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességűek járadékaiban részesülő munkavállalót foglalkoztatni? Veszélyezteti-e ez az ellátás folyósítását, van-e tennivalója ilyen munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkaadónak? Hogyan változnak 2009-ben a szabályok?

Elöljáróban le kell szögezni: munkavállalás esetén automatikus ellátás megvonásról, arról való azonnali lemondási kötelezettségről, megváltozott munkaképesség miatt megállapított ellátás esetén, nem rendelkezik egyik jogszabály sem.
A munkaadót sem kötelezi jogszabály a megváltozott munkaképességű munkavállaló ellátása melletti kereset összegének figyelésére.
I.

Melyek az irányadó jogszabályok?

A megváltozott munkaképességű emberek különféle ellátásait szabályozó jogszabályok:
–          rokkantsági nyugdíj és baleseti rokkantsági nyugdíj: a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv.(Tny.) és végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (Tnyvhr.), (módosította: a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. tv)
–          rehabilitációs járadék: a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. tv
–          rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és bányászok egészségkárosodási járadéka:a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól (Egkárr).
–          (A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló, többször módosított 8/1983. (VI.29.)  EüM – PM együttes rendelet (Eür) 2007.dec.31-én hatályon kívül helyezésre került).
–          rendszeres szociális segély: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény (Sztv)
–          rokkantsági járadék: a 83/1987.(XII.27.) MT rendelet (Rjr)
–          családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst).
–          fogyatékossági támogatás: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény (Ft) és a 141⁄2000.(VIII.9.) Korm. rendelet (Fot)

II.
A rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász egészségkárosodási járadék) folyósítása melletti kereső tevékenység szabályai 2008. január 1-jét követően eltértek  egymástól a megállapítás időpontjától függően különböző időtartamú átmeneti szabályok miatt, 2010 .január 1-jétől ez a lehetőség már csak az egészségkárosodott személyek szociális járadékai tekintetében marad fenn 2010.december 31-ig a 309/2009.(XII.28) Korm. rendeletalapján.

Figyelem! Változott a kereső tevékenység tartalma és azok köre is, akikre a korlátozás kiterjed.!
2008. január 1-je óta sem a rövidebb munkaidő, sem a vállalkozói kivét, sem más jogviszonyból származó jövedelem nem vonható ki a kereset köréből: a korlátozás minden, nyugdíjjárulék fizetés alapjául szolgáló Magyarországon  szerzett bevételre kiterjed.
2009.augusztus 31-ét követően ezen túl a megállapított ellátások , illetve megszerzett jövedelmek számítása során külföldön szerzett jövedelmek is beszámítandóak, azaz
a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,
b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban
végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok közül a kereset korlátozása csak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött III. csoportos rokkantakra, valamint a rehabilitációs járadékban részesülőkre terjed ki. Az egészségkárosodottak szociális járadékaiban részesülők közül keresetkorlátozás alá került a bányászok egészségkárosodási járadéka is.
Az  egyes ellátások folyósítása melletti kereső tevékenység lehetőségeiről az egyes években, különböző ellátásokra érvényes feltételek feltüntetésével az alábbiakban nyújtunk tájékoztatást.
További kérdésekre választ az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság  honlapján, illetve az ott megtalálható ügyfélszolgálatokon kaphatnak az érdeklődők.