A távmunkapiacon garázdálkodó hamis munkaközvetítők, fiktív cégek és mesés fizetéseket ígérő lufivállalkozások elsősorban az anyagilag kiszolgáltatottak bizalmával élnek vissza. Elsősorban gyes-en lévő kismamák, munkanélküliek, kisnyugdíjasok fizetnek, valójában nem is létező munkalehetőségekért. Összegyűjtöttük, hogyan szűrhetők ki a csaló ajánlatok, mire kell figyelnünk, hogy ne éljenek vissza a bizalmunkkal, és milyen esélyekkel futhatunk a pénzünk után, ha már behálóztak minket.
Távmunka és lehúzás

Aki próbált már akár az internetről, akár hirdetési újságból távmunkát szerezni, talán el sem hiszi, hogy létezik olyan távmunka, ami nem csupán kozmetikázott pénzlehúzási módszer. A rengeteg hamis ajánlat mellett szinte elvesznek a valós lehetőségek, ami igencsak árt az otthonról végezhető munkák megítélésének. Ezzel minden érintett szervezet tisztában van, így a munkakeresőket számos módszerrel próbálják figyelmeztetni az áltávmunkák veszélyeire, a sokat ígérő, de semmit nem nyújtó hirdetések kiszűrésére.

Azt ajánlják, amit hallani szeretnénk…

Az I-Work Internetes Munkavégzést Támogató Közhasznú Alapítvány például védjeggyel látná el a megbízható, korrekt ajánlatokat kínáló honlapokat. A cél nyilvánvalóan a távmunka magyarországi megítélésének helyreállítása, az internetes távmunka munkaerő-piaci helyzetének javítása. Míg nálunk optimistább becslések szerint is hat százalék alatt van a távmunkások aránya, Európában ez az átlag tizenhárom százalék, Hollandiában pedig minden második munkáltató alkalmaz távmunkásokat. A központi kezdeményezések nyomán néhány év alatt talán visszaszorítható a rendkívül magas arányú hamis távmunkaígéretek száma, ehhez azonban a munkavállalók részéről is szükség van a figyelmes szelektálásra, a hamis ajánlatok kiszűrésére.

Módszerek, trükkök

A hirdetési újságokban és interneten is burjánzó hamis távmunkaígéretek nagyjából öt csoportba sorolhatók, minden kategóriának megvannak a jellegzetes ismertetőjegyei. Két dolog azonban közös bennük: az első telefonhívást vagy e-mailt követően pénzt kérnek tőlünk. Hogy mivel indokolják ezt, az már a csalás módszerétől függ. Közös jellemző még, hogy munkaszerződésről, adózásról a hirdetésben vagy a jelentkezést követő levelezésben szó sem esik vagy a nyomtatványok elküldését további összegek befizetéséhez kötik.

Sokan így képzelik el az otthoni munkát

Persze a szerződés megkötésére soha nem kerül sor, így az átverés után semmilyen papír nem marad a kezünkben, amivel igazunkat bizonyíthatnánk – kivéve mondjuk a kámforrá vált pénzünk után maradt csekkszelvényt.

Piramis 1. – Nesze semmi

A kétes piac leggyakoribb ajánlatai a piramisjáték logikája alapján működnek. Legelterjedtebb válfajuksemmilyen konkrét munkát nem fogalmaz meg, csupán azt kéri, hogy telefonáljunk (esetleg emeltdíjas számra) vagy írjunk a további információkért. Ezek az ajánlatok kivétel nélkül hamis távmunkaígéretek, hiszen legális munkaajánlat esetén semmi nem indokolná, hogy ne derüljön ki, milyen munkáról is van szó. A homályos megfogalmazású hirdetések csábítóak lehetnek, ám akár többszázezres fizetést ajánlanak, akár korábban, tömegesen meggazdagodó emberekről szólnak, vagy “Amerikában már bevált” módszert próbálnak eladni, valójában semmi nincs mögöttük. Ha egy levélváltást követően befizetjük a kért regisztrációs vagy rendszerbelépési díjat, látni fogjuk, hogy nekünk ugyanolyan szöveggel kellene embereket behúznunk, mint amivel minket átvertek, így ékelődhetünk be a piramisba.

Piramis 2. – Borítékolás, sokszorosítás, kattintás, e-mailezés

Egy másik változat olyan munkát ígér, ami nem valós tevékenység, hanem a szimpla piramisjáték szépen megfogalmazott elnevezése. Ha elfogadnánk a munkát, és befizetnénk a bármilyen címen elkért néhány száz, vagy ezer forintot, úgy a nekünk küldött levelet kell továbbküldenünk további becsapottak részére. Az ál-távmunkaadók mindezt úgy hirdetik, mint borítékolás, sokszorosítás, másolás, e-mailek küldése. Józan ésszel belátható, hogy nincs igazi cég, amelyik távunkást fizetne borítékolásért vagy e-mailek küldéséért, ám ha a hirdető mindezért több százezres fizetést ígér, talán el is akarjuk hinni, hogy ez lehetséges.

Piramis 3. – MLM-nek álcázva

Az MLM (multi-level marketing) sokak szemében ez már önmagában is piramis játék. Ez az üzleti modell valójában nem további értékesítők beszervezésével, hanem az adott termék értékesítésével ígér jövedelmet. Azok a csalók, akik az MLM hívószót használják pénzszerzésükhöz, a beszervezéssel jutnak jövedelemhez,valódi termék nincs a rendszerben. Az ilyen típusú hirdetéseknél érdemes ellenőrizni a céget. Ha a hirdetés mellett csak postafiókot látunk, az már gyanús, ha pedig az interneten sem találunk bővebb információt, honlapot, úgy végképp biztos az átverés.

Munkaközvetítésnek álcázott pénzgyűjtés

Másik típusú csalás, ha nem kimondott munkát, hanem biztos állásajánlatokat akarnak eladni nekünk. Azok a munkaközvetítő cégek, melyek pénzt kérnek egy ilyen listáért, szintén csak a pénzünkre utaznak. A profi munkaerő-közvetítő cégek ugyanis soha nem a munkavállalók, hanem a munkaadók által befizetett díjakból élnek, az ajánlatokat pedig ingyenesen közvetítik, a munkát keresők számára. Az interneten amúgy is hemzsegnek a szabadon elérhető állásportálok és ajánlatok, vajon honnan tudna “többet” egy olyan cég, amelyik rászorul a mi néhány ezer forintunkra? Ha mégis bedőlünk és fizetünk egy ilyen tuti listáért, nagy valószínűséggel nem létező vagy már aktualitásukat vesztett ajánlatokat  kapunk a pénzünkért.

Fiktív munkák, kámforrá váló cégek

Ezen a pályán a legegyszerűbb, ugyanakkor a legnehezebben kiszűrhető csalások azok a “vállalkozások”, melyek konkrét ígérettel, megfogható profillal és reális ajánlattal jönnek, telefonszámmal és bankszámlaszámmal rendelkeznek, és úgy tűnik, minden rendben velük. Miután azonban fizettünk nekik – akár a munkához szükséges termékcsomagért, akár egy úgynevezett továbbképzésért, ami feltétlenül szükséges a munkavégzéshez -, egyszerűen eltűnnek. Olvasónk egy ilyen nehezen felfedezhető csapdába esett bele.

2009. március 17-én megjelent az Expressz internetes oldalán “bedolgozás” címen egy hirdetés, miszerint egy csomagot hetvenezer forintért lehet megcsinálni, Quelle katalógusokat kellett volna csomagolni, és a DHL szállította volna a címre és vitte is volna el. A hölgy Páhi Erika már nem létező telefonszámon (06-30-3049741) adta a fenti információkat. Tízezer forintot kellett átutalni az ő MKB-s (10320416-49010010) bankszámlájára.

Pár nap múlva megjelent az alábbi hirdetés szintén az Expressz oldalán: “FIGYELEM EMBEREK!!! Catwoman@vipmail.hu, és Páhi Erika néven bedolgozást ígérnek, tízezer forint feladása után. A pénzt feladtuk az MKB Bankon keresztül. A telefonszám már nem él. Mindenki vigyázzon, előre pénzt ne küldjön, a pénzt a dolgoztatónak kell fizetni. Gondolhattuk volna, már a neve is gyanús volt: CATWOMAN”
A távmunkacsalásokkal kapcsolatos rendőrségi adatok

2008-ban összesen 12 958 büntetőeljárás indult, és 12 921 esetben eredményesen fejeződött be, mindösszesen 37 eljárás volt sikertelen. Az okozott kár 163 231 800 forint volt, melyből csupán 3 759 000 forint térült meg.

Ugyanezek az adatok a 2009-es év I-VII. hónapra vonatkozóan: 352 büntetőeljárás, mely 340 esetben a rendőrségi szakaszt tekintve sikeresen fejeződött be. Az eddigi okozott kár 16 303 870begin_of_the_skype_highlighting 16303870 forint, melyből 129 000 forint térült meg. A bűncselekmények száma 2007-ben ugrott meg, ekkor majdnem megnégyszereződött a nyomozások száma.

Forrás: ORFK

Átvertek. Mit tehetek?

Dr. Ormós Zoltánt, az internettel kapcsolatos jogi témákra szakosodott Ormós Ügyvédi Iroda vezetőjét kérdeztük, mit tehetünk, milyen esélyeink vannak, ha kidobott pénzünk után szeretnénk eredni. Feljelentést tehetünk ugyan – mondta az ügyvéd -, ám ezek az esetek jórészt kisebb összegű károkozásról szólnak, így a felmerülő költségek és idő miatt legtöbb esetben nem tűnik célszerűnek jogi lépéseket tenni. Csalás esetén, ha az okozott kár a húszezer forintot nem haladja meg, amúgy is csupán szabálysértésről van szó, bűncselekmény gyanúja csak ezen értékhatár fölött jöhet szóba. A hamis távmunkaígéretek túlnyomó többsége csupán néhány száz vagy pár ezer forintos kárt okoz az átvert álláskeresőnek, így a károsultak ritkán tesznek feljelentést. Ha mégis, akkor is csekély esélye van a sikernek, hiszen egy postafiók vagy egy e-mail cím mögé rejtőző bűnöst csak ritkán lehet azonosítani, illetve rábizonyítani a cselekményt.

Sok esetben még a szabálysértés sem megállapítható, hiszen jogilag például az értéktelen munkaajánlat sem fogható meg. Attól, hogy használhatatlan címeket, munkalehetőségeket kapunk a pénzünkért, jogi értelemben még nem beszélhetünk csalásról. Az eljárás során azt vizsgálják, hogy az elkövetőnek volt-e reális esélye a vállalt kötelezettségek teljesítésére, illetve egyáltalán volt-e szándékában a teljesítés. Ennek ellenkezőjét pedig nehéz bizonyítani.

Meglehetősen megfoghatatlanok a piramisjáték-szerű átverések is. A “fizess be hatszáz forintot és fizettess te is” típusú játékok jogilag piramisjátéknak is minősülhetnek, ám a törvény ezt elsősorban a nagyobb léptékű illegális tevékenységekre, például a tiltott betétgyűjtésre érti.

Abban a néhány esetben, amikor a feljelentést peres eljárás követi, általában vagy eredménytelenül zárul az ügy, vagy a folyamat úgynevezett mediációval ér véget – állítja Ormós úr. A mediáció valójában peren kívüli megegyezés, amikor a terhelt a kár megfizetését ajánlja fel, a sértett pedig elfogadja az ajánlatot, így legalább az elvesztett pénzét visszakapja.

Ha tehát néhány ezer, esetleg tízezer forinttal megkárosítottak, nincs sok esélyünk, hogy valaha is viszontlátjuk pénzünket. Érdemes tehát óvatosan kezelni a hatalmas fizetést és könnyű munkát ígérő ajánlatokat, valamint tájékozódni a munkát ígérő cégről, vállalkozóról, hogy megelőzzük a bajt.

Forrás:Fogyasztók