Elfogadta az Országgyűlés az adótörvények módosításait: csökken a szociális és az egészségügyi hozzájárulás mértéke, kibővül a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő vállalkozások köre, az ügyvédek is katázhatnak és a sportvállalkozásoknak is könnyebb lesz az élete.

Az Országgyűlés elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb jogszabályok módosítását. A képviselők 146 igen, 29 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett szavazták meg a kormány javaslatát. Jövő év január elsején lép hatályba az általános közigazgatási rendtartási törvény és ezzel hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amely az adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályokat tartalmazta. Az új közigazgatási rendtartásról szóló törvény azonban nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra. Ezért készült két új törvény az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. Az adózás rendjének újraszabályozása miatt felül kellett vizsgálni valamennyi kapcsolódó jogszabályt, ezeket a módosításokat tartalmazza a most elfogadott törvény.

A jogszabály 114 törvényt módosít, tartalmazza a többi között azt, hogy az adóalanyok jövő évtől maximum 10 százalékkal csökkenthetik a fizetendő népegészségügyi termékadó összegét egészségmegőrző programok miatt felmerült költségeikkel.

Rögzítették, hogy a munkáltató már a 2017-es évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapítást, valamint hogy a mezőgazdasági őstermelőknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek az adóhatóság először a 2017-re vonatkozóan készít bevallási tervezetet.

19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó

Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint 2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra.

A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken.

További támogatásokat kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások

Bővítette a parlament a közép-magyarországi innovatív vállalkozások számára hozzáférhető támogatások körét. Jövőre a közép-magyarországi innovatív vállalkozások is igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt és egyedi kormánydöntésen alapuló kedvezményeket, amennyiben új terméket vagy fejlesztéseik során új eljárásrendet vezetnek be. A feltételek között legalább 6 milliárd forint értékű eszközberuházást vagy legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás szerepel.

Csökkentették a sportvállalkozások adóterheit

A sportvállalkozások által fizetendő iparűzési adóterhek csökkentéséről döntött a parlament. A belépőjegy- és bérleteladásból, reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel után a továbbiakban nem kell iparűzési adót fizetni, amennyiben a vállalkozás elindul abban a bajnokságban, amelyben ő rendelkezik a versenyzők játékjogával.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés állami támogatásnak számít, amelyet az illető vállalkozás egyebek mellett sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként vehet igénybe.

Jövőre az ügyvédi irodák is katázhatnak

A parlament elfogadta a kis adózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítását.  A törvény kibővíti a kis adózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal, amelyek már decembertől bejelenthetik, hogy a katát választják, így a 2018-ban egész évben adózhatnak így. A jogszabály tartalmaz szabályokat a veszteségelhatárolásra is. Rögzítették, hogy az adózó elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalap azon részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.

Ugyanígy járhat el a 2017-es adóév előtt keletkezett és adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, azaz a kisvállalati adóalanyiság alatt keletkezett korábbi veszteséggel. A veszteségelhatárolás figyelembevételével kapcsolatos szabályok a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók. Lehetőséget ad a törvény a 2017-es adóévet megelőzően megvalósított új beruházások figyelembe vételével a veszteségleírásra.

Emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás napidíja

Az Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását is. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege emelkedik, idén az adómentes keretösszeg 7631 forint, jövőre 8255 forint lesz. Az új szabályokat a 2017-es személyi jövedelemadó-kötelezettség megállapításakor is alkalmazni kell.

Az illetékekről szóló törvény módosítása

A parlament elfogadta az illetékekről szóló törvény módosítását. Az indoklás szerint a javaslat összhangba hozza a termőföldszerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazási körét a földforgalmi törvénnyel. A mentességet továbbra is azok a földművesek vehetik igénybe, akik vállalják, hogy a földet öt évig mező- és erdőgazdasági tevékenységre hasznosítják. A mentesség feltétele, hogy a termőföldet ezen időtartam alatt nem idegenítik el, illetve azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak. A földtulajdonos a hozzátartozó mellett a tulajdonában lévő mezőgazdasági termelőszervezetnek is illeték nélkül engedheti át a föld használatát, ha nyilatkozik arról, hogy az illető tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá a szervezetben. Ellenkező esetben dupla illeték terheli.

Határozatlan időre lehet rendelkezni az egyházi adófelajánlásról

A továbbiakban állandó nyilatkozatot lehet tenni a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékáról. A módosítás értelmében az egyházi adófelajánlásokról ki lehet majd tölteni egy rendelkező nyilatkozatot, amit az adóhatóság annak megváltoztatásáig, illetve visszavonásáig vesz majd figyelembe. Amennyiben a kedvezményezett szervezet már nem felel meg a feltételeknek, a hatóság erről tájékoztatja az adózót. Változtatás az is, hogy a 31 bevett egyház hozzáférhet az adófelajánlást tevő magánszemélyek adataihoz. Ez eddig csak a civil szervezetek számára volt lehetséges.

forrás: piacesprofit.hu