Becslések szerint az Internet felhasználóinak száma már meghaladja a 100 milliót, és további dinamikus növekedés előtt áll. Ez a hatalmas, napról napra új előfizetőkkel bővülő közösség amellett, hogy információt és kapcsolatokat keres, a biztonságos megoldások elterjedésének köszönhetően egyre inkább nyitott az online köthető üzletek iránt, és ma már vásárol, rendel, termékekért és szolgáltatásokért, sőt adott esetben tartalmi információért fizetni is hajlandó is az Interneten keresztül.

Mivel az Internet valós világunk egyfajta tükörképe, cseppet sem meglepő, hogy a csalók, szélhámosok és gazdasági bűnözők is felfedezték maguknak ezt a nagyszámú potenciális áldozatot kínáló gazdag terepet. A nagy rábeszélő-művészek minden trükköt bevetnek, hogy a gyanútlan és gyakran bizony nevetségesen hiszékeny szörfösök pénztárcájából kisebb-nagyobb összegeket csaljanak ki, miután nyomtalanul eltűnnek a kibertér útvesztőiben. Különösen veszélyeztetettek a kezdő internetezők, akik naiv lelkesedéssel szörfözve túl nagy bizalmat helyeznek az Interneten fellelt információkba, de a gyakorlottabbak is belesétálhatnak a net-szélhámosok csapdáiba.

A pénz kicsalására alkalmazott módszerek nem újak, csak a média, a közvetítés illetve a megtévesztés csatornája változott. Legtöbbünket megpróbáltak már beszervezni különféle vásárlói klubokba, ismerősek a gyors meggazdagodással kecsegtető üzleti ajánlatok, hosszú távon gyümölcsözőnek feltüntetett befektetési lehetőségek, illegális életbiztosítók, a nagy ráhatás alatt értékesített üdülési jog, a hamis nyereményjátékok, levélláncok, vagy a csodás hatású termékek, pl. különleges gyógyászati eszközök vagy fogyasztószerek forgalmazásával foglalkozó ügynökök. Napjainkban a beszervező, rábeszélő anyagok email formájában is terjednek, vagy profin kialakított web oldalakon jelennek meg.

Sajnos az új terep, azaz a cyberspace megfoghatatlan világa még kedvez is az ügyeskedőknek, hiszen egy email vagy web-cím mögé kitűnően el lehet rejtőzni, a beszedett summával a site hirtelen felszámolásával egy pillanat alatt örökre el tud tűnni az ötlet tulajdonosa.

Az internetes csalások sokszínűségéről külön beszámolót lehetne írni, hiszen van itt minden, a hírhedt “nigériai kapcsolat”-tól (ennek a veszélyes trükknek is több verziója létezik!) az “ál-Internet-szolgáltatókig”. Jelen cikkben most csak a munkaközvetítéssel összefüggő szélhámosságokra szeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen sajnos ezen csalások tárháza is elég széles körű.

Alább összegyűjtöttem néhány jó tanácsot azoknak, akik szeretnék kikerülni az Interneten szörföző állásvadászok számára felállított csapdákat, kiszúrni a hangzatos, de tartalmat nélkülöző ál-szolgáltatásokat.

Soha ne fizess állásajánlatokért! A profi munkaerő-közvetítő cégek bevétele szinte mindig az állásokat meghirdető cégektől származik, és a széles körben bevált gyakorlat szerint a kínált ajánlatokat ingyenesen közvetítik az álláskeresők felé. Az a cég, amely bizonyos összeget kér az értékesnek mondott állásajánlatok átadásáért nagy valószínűséggel csak a felhasználó pénzére utazik, amiért cserébe nem létező, aktualitását vesztett, vagy értéktelen ajánlatokat küld majd.

 

Fogj gyanút, ha az állásajánlat “túl szép, hogy igaz legyen”. Make Money Fast (MMF) vagy Get Rich Quich ajánlatoknak nevezi az angol ezeket a hirdetéseket, ahol könnyű és gyors meggazdagodással hitegetik a hiszékenyeket. A kitűnő üzleti lehetőséget kínáló rábeszélő-művész azt akarja elhitetni veled, hogy kevés munkával rengeteg pénzt keresel majd. Jellemző ezekre az ajánlatokra, hogy minimális az elvárás a jelentkezővel szemben, csak az elérhető csillagászati jövedelmet hangsúlyozzák, mintegy mézesmadzagként, de nem fogalmazzák meg az elvégzendő feladatokat. Ezen lehetőségek többsége gyakorlatilag piramisjáték, ahol köztudottan mindig sok a vesztes.

Ne adj ki pénzt munkaerő-piaci információért! Léteznek az Interneten olyan web-oldalak, ahol egyedülálló, fantasztikus, teljes körű stb. jelzőkkel fémjelzett információt ígérnek, bizonyos összeg befizetése ellenében. Példa erre az a web-oldal, ahol távmunkásokat előszeretettel foglalkoztató cégek listáját lehet megvásárolni, vagy ahol rejtett munkaerőpiacot ígérnek. Ugyan miért vegyünk efféle információt, amikor a web hemzseg az ingyenesen elérhető állás-adatbázisoktól? Akkor se higgyünk a meggyőzően hangzó szövegnek, ha mellette ott villog/forog a “csalóktól mentes övezet” feliratot hirdető logo. Ilyet bárki tud kreálni, némi web-design ismerettel.

 

Vigyázat! Az “otthon végezhető munka” ajánlatok között rengeteg szélhámosság van. A legismerősebb sémák a borítékragasztás, email-terjesztés, adatrögzítés. Az ajánlat pedig úgy kezdődik, hogy a munka elkezdéséhez fizess be egy megadott összegű előleget, regisztrációs díjat, vagy vásárold meg ezt és ezt a szoftvert. Ha fizetsz, a szélhámos máris elérte célját, az ígért munkát pedig hiába várod. Józan ésszel mérlegeld, hogy az adott munkáért reális-e az ajánlott fizetés, és vajon nem lehetne-e azt a munkát egyszerűen egy géppel elvégeztetni. Kételkedj, amíg közelebbről meg nem ismered a céget, és ajánlatát. Semmiképp ne fizess előleget!

Légy óvatos azokkal a cégekkel, ahol az állásajánlat úgy kezdődik, hogy meg kell vásárolni egy bizonyos termékcsomagot, vagy el kell végezni egy speciális tanfolyamot, általában borsos áron. Ezek a munka-ajánlatok valójában illegális franchise vagy MLM tevékenységet takarnak. Ne kapcsolódj olyan MLM tevékenységbe, ahol az elérhető jövedelem nem a termék értékesítésének, hanem elsősorban a új tagok beszervezésének függvénye. Ez a fajta láncolat lényegét tekintve piramisjáték, nem marketing tevékenység.
Lehetőleg ne adj meg hitelkártya vagy bankszámla információt az Interneten vagy telefonon keresztül, amíg nem ismerted meg az adott céget közelebbről.

Általánosságban elmondható, hogy az Internetes munkakeresés ingyenes (a szörfözés közben dagadó telefonszámlát leszámítva), tehát sem a közvetítésért, sem piaci információért ne fizessünk, a “legyél milliomos 2 hét alatt”, “csak rád vár ez a nagyszerű munka-lehetőség” típusú ismeretlen feladótól érkező email-eket pedig határozott mozdulattal húzzuk át a “Töröltek” mappába.