Beutazás, letelepedés, munkavállalás az EGT tagállamaiban

A Külügyminisztérium felhívja a külföldön munkát vállalni szándékozó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy munkavégzés, jövedelemszerzés céljából történő külföldre utazásuk előtt minden esetben érdeklődjenek a munkavállalás szabályai felől annak az országnak Magyarországon akkreditált külképviseleténél, amelyben dolgozni szándékoznak.
Törvényes, az adott ország hatósági által engedélyezett munkavégzésre az esetek többségében csak a fogadó ország arra illetékes szerve által kibocsátott munkavállalási engedély birtokában kerülhet sor. Az ilyen célú kiutazásnál minden esetben be kell szerezni a célország vízumát vagy tartózkodási engedélyét. A vízummentességi egyezmények általában látogató vagy turista célú beutazásokra és tartózkodásra vonatkoznak, így azok nem terjednek ki a munkavállalásra vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatására.
A vízumot vagy a tartózkodási engedélyt még a kiutazás előtt kell felvenni, a legtöbb ország esetében nincs arra mód, hogy már a célországban tartózkodva adja be az érintett az ilyen irányú kérelmét, illetve vegye fel a még Magyarországon igényelt vízumát/tartózkodási engedélyét.
A Külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy kiutazása előtt feltétlenül tájékozódjon többek között arról, hogy a megszerzett jövedelme után miként kell adóznia (van-e az adott országgal a kettős adóztatást kizáró egyezményünk és ennek milyen rendelkezései vannak), kell-e, és ha igen, milyen módon társadalombiztosítási járulékot fizetnie, van-e az adott országgal a szociális biztonságról szóló egyezmény (azaz pl. majdani nyugdíjának megállapításakor beszámításra kerül-e a külföldön munkavégzéssel töltött idő), milyen vámszabályok vonatkoznak a munkavégzés céljából ki/beutazókra. Amennyiben a munkavégzés helye szerinti országban nem terjed ki Önre a társadalombiztosítás, úgy feltétlenül kössön még kiutazása előtt egészségbiztosítást, mert az egészségügyi ellátásról szóló egyezményeinkben foglalt ingyenes/kedvezményes betegellátás csak az ideiglenesen külföldön tartózkodókra vonatkozik, s a munkavégzést általában nem tekintik ideiglenes tartózkodásnak.
A Külügyminisztérium tapasztalatai szerint előfordulhat – különösen, ha a munkavégzés nincs a fogadó ország hatóságai által törvényesen engedélyezve -, hogy a munkáltató a vele kötött megállapodásban foglaltak biztosítása érdekében, mintegy zálogként, magához veszi a munkavállaló útlevelét. Az elvételre gyakran azzal az indokkal kerül sor, hogy a munkaadó, úgymond megóvja az alkalmazottat a kényelmetlen ügyintézéstől azáltal, hogy ő intézkedik helyette a tartózkodási engedély beszerzésében, rendőrségi lakcímbejelentés megtételében, stb. A Külügyminisztérium azt javasolja, hogy a munkavállaló a szükséges engedélyek beszerzése, bejelentések megtétele ügyében egyedül vagy a munkaadóval együtt járjon el, s az útlevelet munkaadója részére ne adja ki kezéből. Célszerű, hogy minden eshetőségre felkészülve fénymásolatot vigyen magával az úti és egyéb okmányokról. Minden esetben ragaszkodjon az írásbeli munkavállalási szerződéshez. A munkavállalási engedély beszerzését az adott országban bejegyzett és működési engedéllyel rendelkező munkáltató végzi.
Legális munkavállalásra egyéni munkakeresés útján van lehetőség.

Az Európai Uniós tagság lehetőséget teremt a gazdasági célú letelepedésre az EU és az EGT tagállamaiban.
Munkavégzés tanulmányok idején
Az EU tagországai általában lehetővé tesznek a diákok számára részmunkaidőben vagy idényjelleggel munkavégzést tanulmányaik folytatása idején. A diákokra vonatkozó munkavégzési szabályokról érdeklődjön a  célország Magyarországon akkreditált külképviseleténél.
Au pair/babysitter munkavégzés
Idegen nyelvek tanulásának egyik, a fiatalok által kedvelt formája a gyermekfelügyelet vállalása külföldön (au pair/baby sitter). Általában ez a fajta munkavégzés is munkavállalási engedélyhez kötött, még akkor is, ha a fogadó család csak szállást és ellátást ad. A Külügyminisztérium javasolja, hogy amennyiben a munkavégzésre nem ismerős/baráti családnál kerül sor, úgy ilyen munkát csak a külföldre történő munkaközvetítésre feljogosított irodákon keresztül vállaljon. A külföldre történő munkaközvetítésre feljogosító engedélyt az iroda ki kell, hogy függessze az ügyfélfogadó helyiségében, illetve az engedély meglétéről a cég székhelye szerinti illetékes munkaügyi központtól lehet érdeklődni. (Egyes országok csak a saját, kijelölt munkaközvetítő irodáik által létrehozott kapcsolatok esetén adják meg az engedélyt a munkavégzésre!)
Illegális munkavégzés
Az engedély nélküli munkavégzés minden országban tiltott. Az engedély nélkül munkát végző személy pénzbüntetéssel, kiutasítással és akár évekre szóló beutazási tilalommal, esetleg elzárással büntethető. (Az Európai Unió valamely tagországában elrendelt beutazási tilalom az egész Unió területére vonatkozhat!) Az idegenrendészeti következményeken túl az illegális munkavégzés számtalan veszélyt rejt magában, pl. munkahelyi baleset, megbetegedés esetén a munkaadó nem fizeti a betegellátási költségeket (melyek egy műtét esetén több millió forintot is kitehetnek), vagy pl. a munkaidő hosszáról, a munkabérről, a munkavégzés körülményeiről kötött megállapodás be nem tartása esetén a munkavállaló számára minimális a jogorvoslat lehetősége.
Különös körültekintéssel járjon el az, aki táncosnői, konzumnői és más hasonló jellegű munkára jelentkezik. Sajnos számos esetben az ilyen munkára jelentkezett hölgyeket a célországba megérkezve prostitúcióra kényszeríttették. Aki ilyen munkára jelentkezik, feltétlenül tájékozódjon arról, hogy a munkaközvetítő cég jogosult-e külföldre irányuló munkaközvetítésre, a célország nagykövetségén keresztül érdeklődjön arról, hogy munkavégzése nem ütközik-e jogszabályba, s ragaszkodjon még a kiutazás előtt részletes, írásos munkaszerződés megkötéséhez.
További információkért forduljon a fogadó ország Magyarországon akkreditált nagykövetségéhez, a célországban működő magyar külképviseletekhez, illetve a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályához.
/FORRÁS: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma /

Az EU/EGT tagállamok aktuális munkaerő-piaci magatartása magyar munkavállalók tekintetében

1. A Következő országok munkaerő-piacára való bejutás a magyar munkavállalóknak korlátozások nélküli(nincs szükség munkavállalási engedélyre):

Belgium
Bulgária
Ciprus
Csehország
Dánia
Egyesült Királyság
Észtország
Finnország
Franciaország
Görögország
Hollandia
Izland
Írország
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Luxemburg
Málta
Norvégia
Olaszország
Portugália
Románia
Spanyolország
Svédország
Szlovákia
Szlovénia

2. Munkaerő-piaci korlátozásokat (munkavállalási engedélyezési rendszert) fenntartók:

Németország
Ausztria
Lichtenstein
Svájc
Németország, Ausztria és Svájc esetében államközi egyezmények (gyakornoki egyezmények) vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy akik az egyezményekben meghatározott feltételeknek eleget tesznek, könnyített eljárással (munkaerőpiac vizsgálata nélkül) szerezzék meg a munkavállalási engedélyüket az imént említett országokba.
Tudnivalók a külföldi munkáról

A magyar törvények szerint az állásközvetítő nem kérhet pénzt!!!!!!!!!!

Munka-közvetítéssel, munkaerő toborzással kizárólag olyan cég foglalkozhat, amely rendelkezik a Munkaügyi Minisztérium ( közvetlenül valamely munkaügyi központ által kiadott) idevonatkozó engedélyével. Az engedéllyel rendelkező cég alkalmazottjai/ ügyvezetője kötelezően rendelkeznek a megfelelő, felsőfokú, vagy OKJ-s munkearőpiaci ügyintézői képesítéssel, szakmai gyakorlattal, kiépített irodai háttérrel és munkaerőpiaci kapcsolatokkal. Azon cégek, magánszemélyek, akik engedély nélkül folytatnak hasonló tevékenységet, a törvény ellen vétenek emellett sok esetben megtévesztik, esetleg becsapják ügyfeleiket. A törvényes keretek közt működő cégek számára kötelezően fel kell tüntetni tájékoztatóikon, honlapjukon a Munkaügyi Minisztérium engedélyének számát is (ez a szám nem a vállalkozás bejegyzésének száma, e számot csakis a munkaügyi központok adják ki az arra jogosult cégeknek). Ahol ez nincs, az a cég szabálytalanul működik, vagy egyáltalán nincs engedélye. Egy adott cég engedélye a cégnév, vagy cím alapján leinformálható a cég székhelyének megfelelő munkaügyi központnál.

Legyél óvatos a csak mobil telefonszámmal rendelkező, esetleg iroda nélkül működő magánhirdetők esetében is! Nem kérhető el pénz munka közvetítésért!

Azok az álláskeresők, akik a nagykövetségekhez fordultak, szinte kivétel nélkül “bedőltek” a jól hangzó ígéretek csábításának, és jelentős pénzt fizettek a magukat munkaközvetítőnek kiadó cégeknek a szállásért és a közvetítésért. A becsapott munkavállalóknak ilyenkor általában már a kint maradásra és a visszaútra sincs pénzük.Az Európai Únión belül az állásközvetítők egyetlen tagállamban sem kérhetnek pénzt a szolgáltatásukért!!!!!!!!!!

Mit tehetünk, ha becsaptak?

Arra is oda kell figyelni, hogy a magyar közvetítő cég be legyen jegyezve, és már itthon érdeklődni kell arról is, hogy nincs-e feketelistán az adott külföldi vállalat vagy kölcsönző, s volt-e már korábban probléma a fizetéssel, a munkaidővel. A munkaügyi központ a munkaközvetítőkről külön nyilvántartást vezet, itt lehet érdeklődni, hogy minden rendben van-e a cég körül.

A károsult, becsapott állampolgár a rendőrségen eljárást kezdeményezhet. Ha viszont nem magyarországi munkaközvetítő verte át a dolgozót, akkor érdemesebb abban az országban feljelentést tenni, ahol a cég tevékenykedik. Ezt az FSZH szerint kevesen teszik meg: a külföldi procedúra nagyon sok pénzbe kerül, és a nyelvi korlátok miatt könnyen falakba ütközhet a pereskedő.

ANGLIA
Az Egyesült Királyságban – így Angliában is – jelentősen emelkedett
az újonnan keletkezett munkanélküliek száma, az utóbbi három hónapban
közel 600 ezren veszítették el munkahelyüket. A prognózis 2009-re 1
millió 800 ezer munkanélküli. (!!!)

Sok munkahelyen csökkentett heti óraszámmal, kényszerszabadsággal tartják meg egy ideig az angol munkavállalókat.

Jó tudni: 2008 október 18-tól az Egyesült Királyságban egy munkahely
betöltésénél előnyben részesül az angol munkavállaló a külföldivel szemben.

Az angliai munkakezdéshez a jó szaktudáson kívül többféle önéletrajz,
angol nyelvtudás, bankszámla, angol telefon, ha nincs közlekedés, autó
kell (biztosítással). Egy szoba bérléséhez kaució kell, minimum két
hét bérleti díj, plusz két hét előre, és – angol referencia kell.

Tehát minimum ezerötszáz, de inkább kétezer font kell a kezdéshez, s ha nem jön be az
angliai munkavállalás, – legalább 100 font kell a hazautazáshoz.

Ha lehet tanácsolni, csak azok vállalkozzanak az Egyesült
Királyságban, akiknek biztos a munkahelyük.

Még valami, – a leendő angliai munkavállaló inkább bízzon a halálos
ellenségében, mint az ügynökségekben.

Angliában a szakmunkásnak, tanárnak, orvosnak, pályakezdő diplomásnak számos állásinterjún kell részt vennie ahhoz, hogy kedvező munkára találjon. Sokan a szobaasszonyi, gyermekfelügyelői, felszolgálói, mosogatói, kutyasétáltatói munkával is beérik. Akik jól keresnek, napi 60-70 fontot is kézhez kapnak, ami mintegy 20 ezer forint. Húsznapos munka mellett ez 1200 fontos (350 000 Ft-os) fizetést tesz ki, amiből az albérleti szoba díja havonta 300-400 font, a tömegközlekedési bérlet ára 120 font, ehhez jön még az étkezés 150 fontért, esetleg a szerény ruházkodás. Jó esetben.

EGY KINT DOLGOZÓ MAGYAR ÍRTA:
Bejártam egész európát,7 éve kint dolgozom.2002-ben 10€/óra nettó volt a bérem Németországban segédmunkásként.Persze nem ügynökségen keresztül.Akkor 0.8€ volt a benzin arrafelé.Ma Hollandiában max. 8.50€-t adnak az újaknak építőipari szakmunkára,a benzin meg 1.50€.Persze csakis ügynökségen keresztül kaphatsz munkát,ők meg felveszik a 15-20€-t utánad óránként.A kezdő versenyzőknek esélye sincs közvetlenül a cégnek dolgozni.Majd ha jó pár éve itt vagy már,esetleg keresgélhetsz,de nagyon nem egyszerű.Mert amíg nem a cégnek melózol,hanem a rabszolgakereskedőnek,addig a cég azt csinál veled,amit akar.10 meg 12 óra naponta minimálbérért szakmunka,tróger szállásokon stb.stb.Ma már mindegyik ilyen.A külföldi agency-k pláne.És ez csak rosszabb és rosszabb lesz.Mert ott keleten millióknak nincs kaja az asztalon hónap végén és nekik már az is megváltás,ha kijönnek a pénzükből és jól élnek.A rabszolgakereskedők és a munkáltatók csak ezekhez a milliókhoz alkalmazkodnak.Ha ennyi elég a parasztnak,az csak jó nekik.Ezért vették be a keleti blokkot az unióba.Több millió ember hajlandó “ingyen” dolgozni.Mert a 8.50€ nettó óránként szakmunkára itt nyugaton ma,hát az nekik ingyen munkaerő.Egy helyi szakember tripla annyit kap.Te is fogsz,majd 5 vagy 10 év után,ha ott maradsz és nyakig beépülsz,akkorra már nem is leszel magyar és vissza se mész haza soha.Ezeknek a nyugati országoknak 1000 éves rutinjuk van a rabszolgatartásról.Vagy mit hittetek,hogy hülyék ezek és csak arra várnak hogy te idegyere és elvidd a nehezen,évszázadok alatt összerabolt pénzüket?
Oké,jobban lehet élni,bármit ehetsz ihatsz bármikor és találhatsz 8 órás melót is és sokkal jobb az élet az tuti.De aki azt hiszi,hogy majd itt fogja összespórolni az otthoni házának a teljes árát vagy hasonló összeget 1-2-3 év alatt,az nagyon pofára fog esni.Ilyen ma már nincs.Milliók jöttek ide keletről az utóbbi években,főleg Britanniába,lengyelek,stb..Ne álmodozzatok!!

———————————————————————————

NÉMETORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁS:
a munkavállalásival kapcsolatban: a cégnek kellene kérvényeznie az engedélyt és akkor megkapod elég gyorsan. Azt viszont tudnia kell a leendő munkáltatódnak, h. meg kell indokolnia, miért téged választ (pl. szüksége van a cégnél magyar nyelvtudásra), mivel 2011-ig németet vagy már engedéllyel rendelkezőt kell előnyben részesítenie, különben munkaerőpiaci vizsgálatot kap(hat).
Ha a cég ezt nem vállalja, akkor nagyon kicsi sajnos az esélyed (bár persze semmi sem lehetetlen!)
Azért érdemes az arbeitsamtnál személyesen érdeklődni, mivel nagyon sok múlik az ügyintézőn, ill. Magyarországnak van egy keretszerződése Németországgal, h. évente hány embernek ad ki munkavállalásit. Ez szakmákhoz és kontingenshez kötött, vagyis elsősorban szakmunkásokat, informatikusokat, orvosokat, mérnököket keresnek.

A munkavállalási engedély mindig személyre szól; a kérvényt a munkavállalónak kell beadnia. Ha ezt a cég (kivételesen) elvállalja, jó, de akkor is csak a munkavállaló nevében, nem saját nevében, hiszen nem neki kell az engedély és nem is ö kapja. Hogy ezen a téren bizonyos cégek szava többet ér mint xy-é… azt csak halkan mondom, mert a törvényben nincs alapja.

A munkaeröpiaci vizsgálat a normális eljárás t.i. (még) nem részesül ilyen téren a magyar kérvényezö elönyben mint EU polgár. Ezért érdekes, ha speciális magyar képességek kellenek a kérdéses munkához. Ilyenre nehéz német jelentkezöt találni, noha nem lehetetlen. Van itt elég magyar anyanyelvü.

Hogy meglevö szerzödés kell hozzá… hát igen, legalább is egy olyan feltétellel, hogy a szerzödés köti a munkaadót, amennyiben a munkavállaló megkapja az engedélyt. T.i. az egyszerü engedély nem csak névre, de csak egy konkrét munkaviszonyra vonatkozik. A kivételekre nem térek most ki.

A kontingens kérdése megint más és inkább a kiküldetésben lévö munkavállalókat érinti, kik bizonyos munkaágakban (pl. épitöipar) dolgoznak. A védet foglalkozásokon kivül kontingens nincs, de elég húzós lehet az engedélyeztetés anélkül is.

A kérvényezö ürlapon igazolja a német cég, hogy foglalkoztatni kiván. Igazolás nélkül nem is igazán érdemes a munkahivatalhoz fordulni. Ha… ha csak nem áll fenn valamilyen kivételes eset. Pl. egy itteni iskolai végzettség, praktikum stb. Ezek olyan individuálisak lehetnek, hogy felsorolni aligha lehet öket, anélkül, hogy ne keltenének hamis reményeket.

Megjegyzem örökké változnak a szabályok – érdemes ezzel a kérdéssel egy hivatalnokot nyaggatni. Ha jó kedve van és alapvetöen jóindulatú, akkor lehet hogy az ember megtalálja a passzoló kis kaput.
Tapasztalatom szerint nem mondanak többet, mint amennyit muszáj, az-az gyakran azt sem, ami megjárna, ha csak nem kérdez rá konkrétan az ember. De hogyan kérdezne rá, ha nem tud róla.
Na ez is valami csuka-róka-farok helyzet 🙂

————————————————–

A jelenlegi gazdasági világválság hatásai globálisak, de minden bizonnyal eltérőek lesznek a következmények a különböző országokban, régiókban és szektorokban. Lesznek olyan területek, amelyek rosszul és olyanok is, amelyek még rosszabbul járnak majd – egyelőre ez tűnik a szomorú realitásnak.

Konkrét adatok még nem állnak rendelkezésre, de arra mindenképp fel kell készülni, hogy a világgazdaság szerkezete jó eséllyel átalakul, ami a migrációt sem hagyja érintetlenül – derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legutóbbi jelentéséből.

Logikus következménye lehet ennek az átalakulásnak, hogy a nehéz helyzetbe került országokba nem annyira mennek majd a munkát keresők, hisz ott nagyon komoly verseny alakulhat ki minden egyes állásért, és a külföldiek egyértelműen hátrányból indulnak. Számítani lehet arra is, hogy bár sokan szeretnének külföldre menni, de ezt vagy saját pénzügyi helyzetük, vagy pedig a fogadó ország közhangulata, illetve bevándorlási szabályozása teszi nehézzé.

Menni vagy maradni?

Az a legnagyobb probléma, hogy amennyiben valaki a válság hatására otthon elveszíti a munkáját, akkor logikus lépés lehet ugyan a külföldi munkavállalás, de egyáltalán nem biztos, hogy az országhatáron kívül talál majd munkát, illetve, hogy van pénze megfinanszírozni a munkakeresés időszakát.

A már most is hazájukon kívül dolgozó külföldi munkavállalók is nehéz helyzetbe kerülhetnek. “Nekik azt kell eldönteniük, hogy maradnak-e egy olyan országban, ahol nem szívesen látják őket, az élet drága, de egy kiterjedt szociális rendszer védelmét élvezhetik, vagy pedig hazamennek a családjukhoz és a barátaikhoz, akiket a félretett pénzükkel legalább egy kis időre fel tudnak vidítani” – fogalmazta meg a dilemmát a BBC-nek Demetrios Papademetriou, egy washingtoni migrációs kutatóintézet szakértője.

Nem minden magyarnak van erre pénze

“A válság miatt Magyarországról is többen mennének ugyan külföldre, de csak keveseknek van most arra pénzük, hogy nekiinduljanak a nagyvilágnak” – fejtette ki több szakértő is az [origo]-nak. A pénzügyi nehézségek sokszor szintén a krízisből adódnak, a pénztelenség elsődleges oka ugyanis épp a munkahely elvesztése és az esetlegesen korábban felvett hitelek megléte és a megemelkedett törlesztőrészletek.

A magyarok – főleg a fiatalok – körében az Egyesült Királyság és a szomszédos Ausztria a sztárcélpont, és mivel az angol és a német a leginkább tanult nyelv Magyarországon, így ez várhatóan a gazdasági válság ellenére sem változik a következőkben. A vendéglátóipar és az idénymunkák a slágerek, és szakképzett orvosokra, illetve ápolókra jó eséllyel mindig lesz igény – főleg, ha egy kicsit kevesebbet kérünk, mint a helyiek.

Fontos lehet figyelembe venni a várható árfolyamváltozást is, ha ugyanis a magyar devizával szemben jelentősen leértékelődik az a pénz, amiben a fizetést adják, akkor az veszteséget jelent a munkavállaló szempontjából. Egyes vélemények szerint a magyarok (és más kelet-európaiak) angliai munkavállalása azért kezdett el visszaesni tavaly nyáron, már a krízis előtt, mert az angol font komoly mélyrepülésbe kezdett az euróval és így az akkor még kifejezetten erős forinttal szemben.

A szárazföldi munkák nem mennek

Egy kifejezetten angol nyelvterületre, Angliára, Írországra, Skóciára és Ciprusra specializálódott társaság, az ETC irodavezetője, Halmosi Ákos az [origo]-nak elmondta, hogy náluk az óceánjárókon vállalható munkák szerepelnek az elsők között a népszerűségi listákon.

“Az országhatárok megnyíltak ugyan az uniós csatlakozással, a pénz ugyanakkor nem lett több, a szárazföldi munkák esetében viszont szükség van indulótőkére, mindenekelőtt a lakhatáshoz, a rezsihez és a megélhetéshez” – fejtette ki a szakértő.

Forrás: EPA

————————————————————————-

Luxushajókra elszegődni nem igényel indulótőkét

A válság hatására Halmosi szerint megduplázódott a külföldi munkavállalás iránt érdeklődők száma. A cégnél van egy átfutási idő, és a krízis még nem érzékelhető az emberek fejében – pontosította a képet az irodavezető. “A szárazföldi munkákról hazatérők több leépítésről számoltak be, míg a hajózás nem lesz kevésbé népszerű; óceánjárók épülnek és indulnak világszerte” – tette hozzá Halmosi.

Veszélyben az alacsony képzettségűek

Az IOM az [origo] kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az Európai Unió tagállamai közül az Egyesült Királyság, Írország, Németország és Ausztria, míg távolabbi desztinációk vonatkozásában az Egyesült Államok a magyar munkavállalók kedvencei.

A felmérések szerint a magyarok elsősorban a munkabér/különböző egyéb juttatások, a biztonság, az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonala miatt mennek külföldre dolgozni – ez utóbbi a velük utazó családjuk miatt kiemelten fontos.

A gazdasági recesszióval kapcsolatban az IOM magyarországi képviselője kifejtette, hogy a jellemzően alacsony képzettséget igénylő munkakörök – ahol túlnyomó a külföldiek foglalkoztatása – nagy arányban, rohamosan szűnnek meg, ezzel növelve a munkanélküliek számát.

Elbocsátás, bércsökkentés, diszkrimináció

A várható hatások közül kiemelkedik a munkanélküliség emelkedése, a szakértők szerint mindenekelőtt az építőiparban, a feldolgozóiparban, a pénzügyi szektorban, a kiskereskedelmi, illetve idegenforgalmi ágazatban kell elbocsátásokkal számolni. Márpedig ezen szegmensekben hangsúlyos a külföldi munkavállalók jelenléte.

Számolni kell a munkakörülmények romlásával és a bérek csökkenésével is, a vállalatok ugyanis a kereslet és a bevételek csökkenése miatt ott próbálnak meg spórolni, ahol csak tudnak. A migránsok életminőségére hatással lesz az is, hogy a nehezebb helyzetbe került államokban a szociális juttatások visszafogására kell felkészülni.

Nehéz gazdasági helyzetben szinte automatikus a külföldiekkel szemben alkalmazott diszkrimináció, illetve a bevándorlási politikák szigorodása és az idegenellenes hangok felerősödése. A képzetlen munkaerő esetében különösen erős lehet a helyi munkavállalók külföldiekkel szembeni fellépése, amiből az is következik, hogy fel kell készülni arra, hogy a külföldieket nagyobb arányban, illetve előbb küldik majd el a cégek, mint a belföldieket. A szabályok szigorodása miatt jó eséllyel egyre többen vállalják az illegális munkavégzés kockázatait is.

Beszédes adat, hogy a romániai vendégmunkások által kedvelt Spanyolországban a teljes népesség körében jelenleg 13-14 százalékos a munkanélküliség, miközben a bevándorlók között ez az arány a 20 százalékot közelíti.

Makrogazdasági problémát okozhat a hazatérés

A munkahelyüket elveszítő külföldi munkavállalók egyik lehetősége a hazatérés, akik a válság miatt otthon is gazdasági visszaeséssel kénytelenek szembesülni. A hazaérkező tömegek tovább emelhetik a munkanélküliséget, és élezhetik a társadalmi feszültséget. A hazatérés elsősorban azokból az országokból lesz jellemző, amelyekben a szociális biztonság szintje alacsony (azaz elsősorban nem az európai államok), de amennyiben a gazdasági helyzet hosszabb távon is rossz marad, akkor sokaknak nem nagyon lesz más választásuk.

A tömeges hazatérés makrogazdasági problémákat is okozhat, egyes fejlődő országokban ugyanis komoly bevételi forrás a külföldről hazautalt jövedelem: tavaly a becslések szerint 283 milliárd dollárnak megfelelő jövedelmet küldtek haza a külföldön dolgozók otthon maradt családtagjaiknak, aminek kiesése egyes országokban akár a külső egyensúlyi helyzet radikális romlását is okozhatja.

Kedvező jel mindeközben, hogy a Világbank előrejelzése szerint a hazautalások szintje feltehetően nem változik számottevően az idén tavalyhoz képest – szemben például a közvetlen tőkebefektetésekkel és a kereskedelmi bevételekkel. A hazautalások módja azonban változhat, a bankokkal szembeni bizalmatlanság miatt egyre többen vihetik haza közvetlenül a külföldön félretett pénzüket ahelyett, hogy egyszerűen hazautalnák azt.

Az IOM szerint a férfiakat jobban érinti majd a válság, mint a nőket, azokban a szektorokban ugyanis, ahol sok külföldi dolgozik, jellemzőbb a férfiak alkalmazása (például az építőiparban), míg a női ágazatokban (egészségügy, házimunka) a kereslet emelkedésére lehet számítani.

KÜLFÖLDI MUNKALEHETŐSÉGEK

Több európai ország is toborzást rendez idén tavasszal Magyarországon. Rengeteg turisztikai állást kínálnak: mehetünk úszómesternek Ciprusra, szakácsnak, pincérnek Németországba, illetve munkát vállalhatunk franciaországi szállodákban vagy Disneylandben. A fizetés akár 1800 euró – azaz csaknem félmillió forint – is lehet egy hónapban.

Európában a vendéglátó- vagy építőiparban tudnak leginkább elhelyezkedni a szakképzett szezonális munkások.

Az Európai Unió foglalkoztatási szolgálata azoknak tanácsolja a szezonális munkákat, akik vállalják, hogy csak meghatározott ideig dolgoznak egy helyen, nem törekszenek az állandóságra. Ehhez másféle mentalitás szükséges, mint egy hagyományos, határozatlan idejű, nyolcórás munkához. A szezonális állásokat a helyiek nem szívesen végzik el (vagy ha igen, akkor nagyon magas fizetésért), így a munkaadók előszeretettel alkalmaznak az EU keleti tagállamaiból érkező dolgozókat.

Sok helyen a szállás és az ellátás díját a dolgozónak magának kell kigazdálkodnia a fizetéséből. Léteznek viszont olyan munkaadók is, amelyek segítenek szállást keresni a külföldi munkásoknak, máshol – főleg a szállodákban – a „munkahelyen” lakhatnak a dolgozók, és az étkezést is kedvezményesen megoldhatják ugyanott.

Mennyi lehet a fizetés?
Szállodai személyzetet keresnek

. A recepciósok, pincérek, életmentők havi 870 eurót, a szakácsok és a karbantartók pedig 850 eurót, átszámítva körülbelül 230-240 ezer forintot kereshetnek. (Magyarországon a vendéglátásban dolgozók átlagbére a KSH adatai alapján 122 700 forint volt 2010. január-december közötti időszakban.)

Ezért az összegért heti hat napot (38 órát) kell dolgozni, ám a szállás és étkezés költsége igen minimális. A munkakörök betöltéséhez szükséges a szakképesítés, jó angoltudás, legalább egyéves szakmai gyakorlat. Jelentkezni fényképes angol nyelvű önéletrajzzal és motivációs levéllel lehet a ciprusjob@lab.hu e-mail címen. A munkáltató képviselője a jelentkezések átnézése után 2011. márciusban Budapesten állásinterjút tart Skype-on, majd ezután április végétől lehet munkába állni.

Míg Cipruson nem, addig Franciaországban létezik államilag meghatározott minimálbér, az Eurostat adatai szerint 2011-ben már 1365 euró (átszámítva nagyjából 370 ezer forint) egy hónapra. A gallok is vendéglátó-ipari munkákra keresnek szakembereket a Pireneusokban lévő Hôtel d’Etigny-be. Szakácsként heti 43 órát kell dolgozni, a kereset nettó 1650-1800 euró lehet. A pincérek, illetve a recepciós bére 1350 euró egy hónapra. A szerződés minden pozícióban határozott idejű, április vagy május és október közötti munkavégzésre keresnek embereket. Ingyenes szállás és étkezés is jár a fizetés mellé. Elvárás a szakmai tapasztalat és a francia nyelvtudás. Jelentkezni francia nyelvű önéletrajzzal és kísérőlevéllel lehet a wentzelg@lab.hu e-mail címen legkésőbb 2011. március 20-ig. A pályázatok elbírálása utn a munkáltató személyesen hallgatja meg a jelölteket.

A Párizs melletti Disneyland toborzást tart Budapesten március 24-25-én a Hotel Corinthiában. A jelentkezés feltétele a betöltött 18. életév, jó francia és angol nyelvismeret. A vidámpark értékesítőket, recepciósokat, illetve vendéglátó-ipari pozíciókra keres munkavállalókat.

Újra toboroznak a németek
Március 21-25. között újra megrendezi a szokásos toborzó-körútját a Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet bonni központja. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal (NFSZ) együttműködve országjáró munkaerő-toborzásra (Info-tour) indulnak, amelyen vendéglátó-ipari szakembereket – felszolgálókat, szakácsokat, szobalányokat, illetve konyhai kisegítőket – keresnek német álláshelyekre.

Az érdeklődők a rendezvényen állásinterjún vehetnek részt, első kézből tájékozódhatnak a németországi élet- és munkakörülményekről, valamint a munkavállalási lehetőségekről. Minden pozícióshoz szükséges a német nyelvtudás.