Jogsértően tulajdonított gyógyhatást termékeinek a TIENS Hungary Kft.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2006. március 6-án megtartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy a TIENS Hungary Kft. a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy az általa multi level marketing rendszerben értékesített különféle termékeknek betegséget megelőző, kezelő, illetve gyógyító hatást tulajdonított. A jogsértő magatartásáért a GVH Versenytanácsa a TIENS Hungary Kft.-t eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte arra, hogy a termékforgalmazói – akik a termékeket a végső fogyasztókhoz eljuttatják, s akik maguk is fogyasztóknak minősülnek – körében közzétegye a GVH Versenytanácsa határozatának jogsértést megállapító részét, ezenkívül 10 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.
A GVH versenyfelügyeleti eljárása alá vont vállalkozás, a TIENS Hungary Kft., tevékenysége az 1992-ben Kínában alapított anyacége által gyártott termékek multi level marketing (MLM) rendszerben szervezett termékforgalmazókon (“független tanácsadókon”) keresztül való eljuttatása a végső fogyasztókhoz.
A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát a TIENS Hungary Kft. által forgalmazott élelmiszerekre (étrend kiegészítőkre), kozmetikumokra, valamint műszaki cikkekre vonatkozó – az értékesítési hálózat munkatársai részére készített anyagokban és kiadványokban használt, valamint internetes honlapján közzétett – azon állítások képezték, melyekben a TIENS Hungary Kft. termékeinek gyógyhatást tulajdonított.
A GVH Versenytanácsa határozatában rámutatott, mindazok a vállalkozások, amelyek az emberi egészséget gyógyító, de egyben veszélyeztető termékeket kívánnak forgalomba hozni, az erre hivatott hatóságnál kötelesek terméküket megvizsgáltatni. Az eljárás egyik fontos célja az, hogy az emberi egészségre ártalmas termékek ne kerüljenek forgalomba, valamint a forgalomba hozás és fogyasztás feltételei egyértelműen legyenek meghatározva. E szűrés elengedhetetlen velejárója, hogy az esetleg hatásos és jó termékek később, nehezebben kerülhetnek a piacra, illetve aki e szűrőn nem kíván átesni, nem is viheti piacra – még esetleg akár nagyon is jó – termékét, vagy legalábbis nem adhat termékéről olyan tájékoztatást, amely gyógyhatásra utal. Mindazon vállalkozások, amelyek a jogszabályok szabta utat megkerülik, nem állíthatják termékeikről azt, hogy annak gyógyhatása van. Ha mégis ezt teszik, akkor tisztességtelen előnyre tesznek szert olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek a szabályt betartva, a kapcsolódó költségeket (terheket) is vállalva járnak el.
A GVH Versenytanácsa kiemelte, az 1990-es évek első felétől követett jogalkalmazói gyakorlata szerint a piacra lépés jogi előírásainak figyelmen kívül hagyása rendszerint sérti a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit, s ekképpen tisztességtelen üzleti magatartást valósít meg.
A Magyarországon forgalomba kerülő, emberi fogyasztásra szánt termékek esetében kizárólag a jogszabályi felhatalmazással rendelkező intézmény jogosult annak elbírálására, hogy egy adott termék a gyógyszerek, illetőleg gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek körébe tartozhat-e. Gyógyhatást akkor lehet egy készítménynek tulajdonítani, ha azt ilyen termékként engedélyezték, s ehhez a hatásokat vizsgálatokkal igazolták, melyek eredményeit a szakhatóság (nevezetesen az Országos Gyógyszerészeti Intézet – OGYI) elfogadta.
A GVH Versenytanácsa aláhúzta továbbá, a versenyfelügyeleti eljárás során a Gazdasági Versenyhivatalnak a tényállás tisztázása körében nem az a feladata, hogy a különböző (engedélyező) hatóságok által lefolytatott vizsgálatokat megismételve vagy azok helyett szakértői bizonyítást folytasson le az áru emberi egészségre gyakorolt hatását mint a termék lényeges tulajdonságát illetően. A GVH feladata az, hogy a versenytörvény vonatkozó rendelkezésének figyelembe vételével elemezze, a fogyasztóknak szóló tájékoztatásokban megfogalmazott állítások gyógyhatásra utalnak-e vagy sem. Ha a tájékoztatások gyógyhatást fogalmaznak meg, akkor a jogsértés megállapítható, mivel a vállalkozások gyógyhatást nem tulajdoníthatnak élelmiszereknek (és így az étrend-kiegészítőknek). Gyógyhatásra utaló tájékoztatást ugyanis csak az arra hivatott hatóság eljárását követően lehet adni.
A GVH Versenytanácsa határozatában az TIENS Hungary Kft. által forgalmazott étrend-kiegészítőkre, mind a kozmetikumokra, mind a műszaki cikkekre vonatkozóan megállapította, hogy
| – |
ha a vállalkozás az adott termék kizárólag étrend-kiegészítőként / kozmetikumként / műszaki cikként történő forgalomba hozatalára jogosult, akkor – a szükséges szakhatósági eljárások és engedélyek nélkül – olyan tájékoztatással nem értékesítheti áruit, hogy azoknak az emberi egészséget megőrző és helyreállító hatásuk van, |
||
| – |
alapvetően meghatározza a vele kapcsolatban kifejtett tájékoztatás korlátait, illetve az azokban tett állítások versenyjogi megítélését az, hogy egy termék csak étrend-kiegészítőként / kozmetikumként / műszaki cikként hozható forgalomba, |
||
| – |
a gyógyszerek, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és a kozmetikumok előállítási, forgalmazási, tájékoztatási korlátait az a jogszabályok által meghatározott rend adja meg, amelyet az egymás mellett létező szabályrendszerek alakították ki. Közös vonásuk, hogy meghatározzák a csoportba való terméktartozás rendjét, s egyúttal szabályozzák a terméknépszerűsítés korlátait (ugyanezen logika vonatkozik a műszaki cikkekre is, hiszen az is csak megfelelő engedély birtokában hozható orvostechnikai eszközként forgalomba, illetve népszerűsíthető eként). |
A fentiek alapján a GVH Versenytanácsa határozatában megállapította, a TIENS Hungary Kft. a versenytörvénybe ütköző magatartást tanúsított egyrészt azzal, hogy az általa multi level marketing rendszerben értékesített különféle termékeinek betegséget megelőző, kezelő, illetve gyógyító hatást tulajdonított, másrészt azzal, hogy négy további, kalciumot tartalmazó terméke vonatkozásában valótlant állított. A jogellenes magatartásért a GVH Versenytanácsa a TIENS Hungary Kft.-t eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte arra, hogy a termékforgalmazói – akik a termékeket a végső fogyasztókhoz eljuttatják, s akik maguk is fogyasztóknak minősülnek – körében közzétegye a GVH Versenytanácsa határozatának jogsértést megállapító részét, ezenkívül 10 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-184/2005.
Budapest, 2006. március 9.
Forrás:Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport